II. helyezett családi ház terv: Kállay Gábor építész

Az óbudai Csúcshegy és Testvérhegy között található Harsánylejtő a Hármashatár-hegy északkeleti oldalán terül el. Az észak-északkeleti esésvonalú domboldal hűvösebb mikroklímájú egy sík vagy egy napos déli lejtőhöz képest, ezért kiemelten fontos egy ilyen területen a megfelelő telek és az épület tájolásának optimális kiválasztása. A téli hónapokban az alacsony napállás már a kora délutáni óráktól a terület egy részének leárnyékolását eredményezi, ami nem elhanyagolható kérdés az épület szoláris hozamának tekintetében. A területen az uralkodó szél északnyugati, azonban a domborzat bizonyos szabályszerűségű napi ciklusú változást is okozhat a széljárásban. Szélcsendes nyári napokon a késő délutáni órákban a lejtőn kialakulhat a hegy-völgyi szél, aminek az oka a hegyoldal különböző felmelegedése és lehűlése. Ez csak kis szélsebességet jelent, mégis fontos lehet ez a légmozgás a természetes szellőzés szempontjából.


A telek kiválasztásánál az épület délre tájolhatósága volt az elsődleges szempont. A családi ház az építési hely utca felőli, északi oldalára került minél nagyobb helyet hagyva a déli kertnek. A kert növényzetének tervezésekor figyelembe kell venni, hogy magasabb fák ne kerüljenek a benapozás szempontjából fontos déli oldalra az épület elé. A ház tömege egyszerű, kompakt, energetikailag is kedvező felület-térfogat aránnyal rendelkezik. A ház 40 fokos hajlásszögű tetőfelületének tájolása a déli iránytól 20 fokkal tér el, ami még optimálisnak tekinthető az aktív energiagyűjtő szerkezetek elhelyezésének szempontjából. A déli homlokzat nappali tartózkodó terei nagy üvegfelülettel és tetőablakokkal nyitottak, míg az északi oldal védett, zárt képet mutat.


Az étkező-nappali épülettömegbe visszahúzott üvegfelülete nyáron árnyékos, míg télen beengedi a helyiségekbe az alacsonyan érkező napsugarakat. Az üvegfelületek alapterülethez viszonyított aránya 32%. A tetőablakok az oldalvilágításnál kedvezőbb fényeloszlással bőséges fényt juttatnak az állandó tartózkodási terekbe. Ezáltal nemcsak csökkenthető a mesterséges világítás fogyasztása, de a bent élőkre a természetes fény pozitív fiziológiai és pszichológiai hatással is van.


Az alacsony hőmérsékletű felületfűtéshez és a napkollektoros rendszerrel rásegített melegvíz-készítéshez szükséges hőt geotermikus hőszivattyú állítja elő. Egy fűtési rendszer ökológiai értékelésénél fontos kritérium a bevezetett primer energia és az azzal előállított hőenergia aránya. Ebből a szempontból a hőszivattyús fűtés sokkal előnyösebb, mint a gázfűtés, hiszen egységnyi villamosenergia-bevitelével 4 egységnyi hőt képes előállítani. Az esetleges csúcshőigény miatt a nappaliba meleg vizes kandalló kerül, így a hőszivattyú üzemidejének csökkenésével jelentős villamos energia megtakarítás érhető el.


Az építőanyagok megválasztásánál törekedni kell a minél alacsonyabb gyártási energiaigényű építőanyagok, valamint az újrahasznosítható anyagok alkalmazására. A ház bontott téglából készült burkolata felidézi a helyi kiscelli agyag egykori téglaipari hasznosítását. Az átszellőztetett légrétegű külső téglaburkolat védi és árnyékolja a mögötte lévő falat és energetikailag is előnyös megoldást jelent.

Az ivóvíz-felhasználás csökkentése érdekében a felszín alatti csapadékvízgyűjtő tartály lehetővé teszi, hogy a tetőről összegyűjtött esővizet a szűrést, majd tisztítást követően mosásra, WC-öblítésre és a kert öntözésére lehessen használni.

Építész:

Kállay Gábor

Kalart Bt.
9028 Győr, Gyöngyvirág u. 26.
Tel.: (30) 216-2274
Internet
E-mail