III. helyezett családi ház terv: Miklós Zoltán építész

Funkcionális egységek

Az épület hosszanti traktusának utca felőli egysége egy fedett-nyitott gépkocsitároló (az utcán fentről érkező csak egy támfalgarázst érzékel belőle), illetve a pergolával fedett gyalogosbejáró. A kétszintes keresztszárnyat elérve lépünk be a tényleges épületbe.

A két tömeg – homlokzattal nem rendelkező – csuklópontjába kerültek a kiszolgáló jellegű funkcionális egységek: előtér, háztartási helyiség, hőközpont, vendég WC-zuhanyzó, kamra. A bejárat tengelyében a konyha-étkezőn át a nappaliba érünk, a helyiség nyitott homlokzati felületével a kilátásra tájolódik.


A keresztszárnyban a lépcsőtér mellett elhaladva jutunk a vendég-/dolgozószobába. E helyiség használói némileg elkülönítettnek érezhetik magukat, a többi helyiség mindennapos használata nem zavarja őket. A lépcsőn felérve a család intim szintjére jutunk, a szülői és a gyerekhálószoba között a közös használatú fürdőszoba található. Mindkét szobából a teraszra közvetlen a kijárás. Ezek a kijáratok egyben kertkapcsolatként működnek.

Alkalmazott épületszerkezetek

Az épület tartószerkezeti rendszerét tekintve hagyományosnak tekinthető. A csömöszölt beton sávalapokra vázkerámia teherhordó falazatok ülnek, a vízszintes teherhordó szerkezetek javasoltan monolit vasbeton szerkezetűek. A nagyobb homlokzati üvegfelületek esetében a belső térben elhelyezett acél pillérek viszik le a terheket.


A homlokzati falszerkezetek minimum 10 cm (magasabb igényszint esetén 14–16 cm) külső hőszigetelést kapnak, dryvit rendszerű nemesvakolattal. Javasolt a 3 rétegű, 88 mm-es profilvastagságú nyílászáró szerkezetek használata a nagy nyílásméretek miatt. Az egyszintes rész zárófödémére intenzív zöldtető került, amelynek árnyékoló hatásával csökken az épület nyári hőterhelése.

A telek adottságai alapján rétegvizeket feltételezhetünk, mivel az épülettömeg ezek szemszögéből torlaszként jelenik meg, így mindenképp fontos a ház körüli draincső-hálózat kiépítése.

Gépészeti rendszerek

Az épület fűtésére geotermikus rendszer javasolható. Amennyiben a próbafúrások eredményei azt indokolják, a talajkutas rendszer költséghatékonyan megvalósítható. Ha a felszín alatti vizek elhelyezkedése ezt a rendszert nem teszi lehetővé, a tapasztalati adatok alapján várhatóan 3-4 talajszonda lefúrása szükséges. Hőleadóként mennyezetfűtési rendszert kiépítése javasolható, a vizes helyiségekben padlófűtéssel kombinálva.

Az épületről összegyűjtött esővíz ciszternában gyűjthető; a becslések szerint 10-15 m3-es vízgyűjtő a kert locsolóvíz-szükségletét fedezni tudja. A gyűjtött szürke vizet szűrés után a WC tartályokba is vissza lehet vezetni (ennek az anyagi megtérülése ugyan vitatható, inkább erkölcsi pluszt jelent).

A kétszintes keresztszárny zárófödémén napcellák elhelyezése is javasolható, ezek éves energiatermelése nagyságrendileg fedezik a hőszivattyú áramszükségletét. A tapasztalatok szerint a rendszer megtérülési ideje 6-8 év.

Zöld koncepció

Mivel a ház földszinti tömege félig föld alatt van, így a felmelegedő, illetve lehűlő felületek (ezen a szinten a komplett déli oldal) jelentősen csökkennek. Az intenzív zöldtető természetes árnyékolóként működik, télen viszont a lombkorona hiányában nem árnyékol, így a tető talajrétege hőtechnikai pufferként funkcionál.

A nappali-tér DNY-i oldalán elhelyezett felülvilágítóknak kulcsfontosságú szerepe van:
nyáron a felülvilágítók környezetében telepített lombos növényzetnek köszönhetően csak szórt fény jut innen a házba. Télen azonban a felülvilágítók fénycsapdaként funkcionálnak természetes módon felmelegítve a teret. Bár valószínűleg nem lesz különösebb hűtési igény, a nagyobb komfortfokozat érdekében ingyenes, nem környezetkárosító klímaként működtethető az épület fűtési rendszere; a mennyezetfűtés köreibe a talajvizek hőmérsékletét vezetve (a szondákból) áthűti az épületet. A napcelláknak köszönhetően az épület fűtése nem igényel külső energiát.

Építész:

Miklós Zoltán

Két EM Bt.
1028 Budapest, II., Len u. 18.
Telefon: (20) 550-5024
Internet
E-mail