A medencék szerkezete és burkolata

A medence szerkezetének kiválasztása

Ha már tudjuk, mekkora és milyen alakú legyen a medencénk, s eldöntöttük a helyét és – ha a mérete miatt szükséges – az építési engedélyt is megszereztük, a következő lépés a medence szerkezetének kiválasztása. Előrebocsátjuk, nem fogjuk egyik szerkezetre sem azt mondani, hogy az lenne az igazi, hiszen mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Célunk, hogy a szerkezetek legfontosabb tulajdonságait és követelményeit ismertessük, hogy konkrét esetben a megfelelőt ki lehessen választani. Ez azért is fontos, mert e döntésnek jelentős költségvonzata van.

A teljesség igénye nélkül a következő – leggyakoribb – szerkezeti kialakításokról beszélhetünk:

• monolit (helyszínen zsaluzott, vasalt, kiöntött) vasbeton medence csempe- vagy más burkolattal;
• egy darabban legyártott, kész műanyag medence;
• bent maradó műanyag zsaluzat, fóliaburkolatú medence;
• fóliaburkolatú, fémzsaluzatú, illetve tartószerkezetű medence.

Vasbeton medence

A zsaluzott vasbeton medence a leghagyományosabb és hazánkban mind a mai napig a legáltalánosabban alkalmazott medencetípus. Ez az építési mód az egyéni igényekhez messzemenően alkalmazkodik, azaz a medence mérete, alakja, mélysége, kiemelésének mértéke tetszőlegesen megválasztható.

A vasbeton medencébe beépíthető betonlépcső, valamint kombimedencék (egybeépített úszó- és pezsgőmedence) is kialakíthatók. Jó minőségű csempével burkolva a legtartósabb, mondhatni örök életű darab.

Vízzáróság szerint a vasbeton medencéknek két változata van: a vízzáró betonszerkezet és a betonozás utáni külön réteg. A vízzáró beton speciális szemcseszerkezetű adalékanyagokat is tartalmaz. Vízzáró beton alkalmazása esetén az alábbiakra kell még figyelni:

• 20 cm-nél vékonyabb faltól nem várható el a vízzáróság.
• A medence repedésmentességét biztosítani kell.
• A fenék- és az oldalfalak betonozásakor alapvető fontosságú a beton megfelelő tömörítése, ami csak géppel, vibrátorral érhető el.
• A legcélszerűbb a medence fenék- és oldalfalainak egy napon belüli betonozása, ami átlagos medenceméret esetén megfelelő zsaluzási móddal megoldható. Megengedhető a fenék- és az oldalfalak külön – néhány napon belüli – betonozása is, de ebben az esetben betonozás előtt az oldalfalak és a fenéklemez csatlakozó felületeit megfelelően elő kell készíteni.

Nagy biztonságot nyújtó, de elég bonyolultan kivitelezhető megoldás a dilatációs szalagok beépítése a fenéklemez és az oldalfalak közé. Egyéb úgynevezett munkahézag a vízzáró medencében nem megengedhető. Gyakori hiba, hogy az oldalfalak zsaluzatában fa távtartókat helyeznek el. Vízzáró falnál viszont csak acél távtartók alkalmazhatók.

Gyakran alkalmazott mód medenceszerkezetként a zsaluköves építés, amely – a vízzáró burkolat elkészítésének kivételével – házilagos építésben is megoldható. A zsaluzás szaktudást és zsaluanyagot igénylő munkája elmarad. Könnyen kivitelezhetők így íves falú medencék is.

A zsalukő oldalfalakat is be kell vasalni, illetve a megfelelő vastagságú vízzáró réteget is fel kell hordani. A leggyakoribb vízzáró bevonatfajták a cementalapú bevonatok, illetve a műgyanta – pl. üvegszálas erősítésű poliészter – alapúak.