A beltéri ajtók nyitásirányát nemcsak gyakorlati és esztétikai szempontok, hanem jogszabályi előírások is meghatározzák. Azt sem árt tudni, hogyan állapítható meg, hogy egy beltéri ajtó jobbos vagy balos.
Az ajtót befelé nemcsak nyitni, csukni is tudni kell
Bizonyára sokan találkoztak már azzal a kényelmetlen helyzettel, hogy egy lakásban a WC-ajtót csak úgy lehetett belülről becsukni, hogy szinte fel kellett állni a WC-deszkára vagy ügyesen kellett egyensúlyozni. Ez feltehetőleg nemcsak a lakóknak, illetve a vendégeknek okoz bosszúságot, hanem jogszabályba is ütközik.
Az előírások szerint az illemhely mérete 0,90 x 1,20 méternél – befelé nyíló ajtó esetén 0,90 x 1,60 méternél – kisebb nem lehet. Az akadálymentesség érdekében az ajtó beépítését úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az ajtó azon az oldalán, ahová nyílik, a zárszerkezet felőli részen legalább 55 cm széles, a másik oldalon legalább 30 cm széles szabad sáv legyen biztosítva a nyílás tokbelméretén (az áthaladási méreten vagy szabad belméreten) felül. Az ajtó pánt felőli oldalán a burkolt falfelülettől való távolság legalább 10 cm legyen.
Ha valakinek esetleg a fenti műszaki előírást nem sikerült pontosan megértenie, az még inkább azt jelzi, hogy a tervezésnél, átalakításnál is mindenképpen érdemes tapasztalt tervezőt igénybe venni.
Jobbos vagy balos ajtó
Mielőtt megpróbálunk segítséget nyújtani abban, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a beltéri ajtók nyitásirányának meghatározásánál, nem árt tisztázni, hogy mitől függ, hogy egy ajtó (nyílászáró) jobbos vagy balos.
Az oldalt az határozza meg, hogy a csukott ajtónál a pánt (zsanér) melyik oldalon látható. A jobbos ajtó esetében a pánt jobb oldalon, míg a kilincs bal oldalon található, a balos ajtó esetében pedig fordítva. Rejtett pántú ajtónál abból a helyiségből vizsgáljuk meg a becsukott ajtó nyitásirányát, ahova nyílik. Értelemszerűen, ha a kilincs bal oldalon, a rejtett pánt jobb oldalon van, akkor az ajtó jobbos.
Egy helyiség – egy nyitásirány
Egy lakás esetén célszerű és esztétikus az egy helyiségből nyíló ajtókat egy irányba nyitni. Vagyis például egy előtérből, ahol egymás mellett több ajtó is elhelyezkedik, minden ajtó a szomszédos helyiségek felé vagy fordítva nyíljon.
Ha az egyik ajtó erre, a másik az ellenkező irányba nyílik, az esztétikailag mindenképpen zavaró. Különbözőképpen látszanak ugyanis az egyébként egyforma ajtók, a következő okokból:
- a tokbélést (a tok falvastagságot takaró részét) egyszerre látjuk, ami különösen vastag falak esetén zavaró;
- az ajtópántokat szintén egyszer látjuk;
- az ajtókat különböző szélességűnek látjuk – az ütközőperem, az ún. falc miatt ugyanis az egyik oldal szélesebb –, ami különösen mintás ajtóknál lehet aránytalan;
- a burkolatváltások nem egy oldalra esnek.
Falcolatlan ajtó
Még bonyolultabb a helyzet a ma oly divatos perem nélküli (stumpf, tompa, falcolatlan) ajtóknál. Az ún. falcolatlan ajtók esetében a tok és az ajtólap egy síkba záródik, és akár rejtett pántok alkalmazásával a pánt sem töri meg a síkot. Ezek a záró oldalon ugyanúgy néznek ki, mint a falcolt társaik. Ilyenkor tehát érdemes a nyitásirányt úgy megtervezni, hogy a huzamos tartózkodásra kijelölt helyiség irányába nyíljanak az ajtók, mert csak a nyitási oldalon érvényesül a perem nélküli (stumpf) karakterisztika.
Kérjen ajánlatot ZENIT DOOR beltéri ajtókra az alábbi elérhetőségen:ZENIT HOME1013 Budapest, I., Döbrentei u. 21.
Tel.: +36 30 501 7784
E-mail: shop@zenithome.hu
www.zenithome.huwww.facebook.com/zenithome