Mit kell tudni a kopásállóságról?

Mennyire kopásálló a burkolat?

A kopásállóság nem más, mint a különböző, hideg- vagy melegburkoló padlólapok mechanikai jellegű, koptató hatásokkal szembeni ellenálló képessége. Az erős hatásoknak kitett területeket, az előszobát, a folyosót, nagyobb kopásállóságú lapokkal érdemes burkolni azért, hogy hosszú időn át megőrizzék felületi minőségüket.


A kifejezést eleinte a kerámialapokkal kapcsolatban alkalmazták, a lapokat különböző osztályokba sorolták és az alábbiak szerint jelölik:

PEI I – csak fal burkolásához való, gyenge kopásállósága miatt járófelülethez nem megfelelő.

PEI II – lakásokban, családi házakban kopásnak kevéssé kitett belső helyiségekben, nappali-, háló-, fürdőszobákban.

PEI III – lakásokban, irodákban erősebb kopásnak kitett felületeken: előszobákban, közlekedőkben, teraszokon, illetve nem nagy forgalmú középületek helyiségeinek kül- és beltéri burkolataként.

PEI IV – közösségi terekben, lépcsőházak és közintézmények erősebb kopásnak kitett felületein.

PEI V – lakóházak, intézmények, irodák, üzletek, erős koptatásnak kitett külső és belső terei normál cipő használatát feltételezve.

Ennek a jelnek a típuskód, a minőségi osztály és a színárnyalati jelölés mellett szerepelnie kell minden egyes dobozon.

Külső terek burkolására természetesen fagyálló, mázas kerámialapokat kell használni, ezek kopás- és karcállósága, valamint színtartóssága magasabb.

Valamelyest szemrevételezéssel is következtethetünk a burkolatok kopásállóságára. Az élénk színű lapok kopásállósága általában gyengébb, ennek az az oka, hogy a mesterséges színező anyagokat tartalmaznak, melyek természetes társaikhoz képest kevésbé tartósak. Sajnos a természetben igazán színes – pink, élénksárga – burkolatgyártásra alkalmas anyagok nem találhatóak.

A kopásállóság mellett meg kell említeni a karcállóságot is. A karcállóságot a fal- és a padlóburkoló lapoknál egyaránt speciális eszközökkel 1-10-es skálán belül vizsgálják. Ezt a tulajdonságot a dobozokon nem szokás feltüntetni, de általában jellemző, hogy a matt, ezen belül is a rusztikus felületű lapok karcállósága lényegesen jobb, mint a fényes lapoké.

Melegburkolatoknál is fontos a kopásállóság

Más kérdés a melegburkoló lapok, a parketták vagy a laminált lapok kopásállósága.
Azoknál a parkettáknál, amelyeket nem gyárilag felületkezelnek, a kopásállóságot a lakk és a lakkozás, vagy az olaj illetve olajozás minősége határozza meg. Ez utóbbiról azonban a gyártó nem ad bizonylatot. A mechanikai sérülésektől a felületkezelő anyag védi a fát.

A laminált padlónál, illetve vinil koptatóréteggel ellátott parkettáknál a felső réteg egy műgyantával, általában melamingyantával átitatott papírból készült vékony fedőréteg (overlay), amit a dekorpapírral, nyomott papírokkal, túlnyomórészt fastruktúra utánzatokkal vagy bármely más felületi mintával együtt egy hordozólemezre (HDF) préselnek.

A lamináltpadló minőségét, illetve kopásállósági osztályát, kopással szembeni ellenállóságát úgy fokozzák, hogy a gyantákhoz csiszolóanyagokban is megtalálható ásványi részecskéket adnak. A fedőréteget a dekorpapírral együtt préselik a hordozólemezre.

Kopásállósági osztály:    AC 1    AC 2     AC 3     AC 4     AC 5
IP érték:                          >900   >1800   >2500   >4000   >6500

Az IP az a pont, amelyen a dekorréteg kopása először jelentkezik, tehát minél magasabb – nagyobb, mint 6500 – annál nagyobb kopásállósággal rendelkezik a lap.