A városi kertész

Városi kertészkedés

Ha magával ragad minket a városi kertészkedés, egyszer csak azt vesszük észre, hogy egy miniüvegházról álmodozunk, ahol függetleníthetjük magunkat az évszakoktól, egzotikus növényeket termeszthetünk, és növesztgethetjük a palántákat, amelyek tavasszal kikerülhetnek a kertbe.


A városi kertész szemében az már maga az éden, ha négyzetméterekben mérheti a művelés alá vonható területet. Nem két, hanem három dimenzióban tervezi meg a kertjét; dzsungelt nevel, és nem szántóföldet művel. Télen az jelenti a luxust számára, ha beülhet a karosszékébe, és arról álmodozhat mi lesz a következő én növénykísérlete; ha az interneten kutathat magok és új növények termesztési tanácsai után; ha számba veheti, mi sikerült, mi nem az előző szezonban; ha átgondolhatja, hogyan bővítheti a kertjét, milyen új növényekkel gazdagíthatja a minidzsungelt, amelyet magáénak tekint.


A városi kertész közösségi lény: nemcsak a növényekkel kerül szorosabb kapcsolatba, de olyan társakat is talál, akik hasonlóképp gondolkodnak, azonos szemléletük. Önkéntelenül is közösséget épít, megosztja a tudását, tanul másoktól, és egyúttal tanít másokat.

Saját termények

Képzelje el, hogy olyan salátával, paprikával, paradicsommal vendégeli meg barátait, amelyeket saját maga termelt; vagy egy reggelit saját készítésű barackdzsemmel, zöldségekkel. Mind saját termés, természetesen. Gondoljunk egy téli reggelre, amikor a magunk termelte gyümölcsökből készített teát kortyoljuk, érezzük a napfény ízét, a termény zamatát, emlékszünk hogyan értek be a gyümölcsök, mennyire gazdag volt a szüret.

Kertet a városba

Mielőtt elkezdenénk azon gondolkozni, hogy feladjuk az eddigi életünk, és vidékre költözünk, nézzünk jól körül. A városok folyamatosan növekednek, terjeszkednek, miközben mérhetetlen kiterjedésű kihasználatlan terület található bennük. Ha a városi gazdálkodó szemével nézi a környezetét, számos megműveletlen, szabad területet találhat maga körül. Ilyenek lehetnek például a házi előtti előkertek vagy a hátsó kertek, a senki által nem használt grundok, parkolók, belső udvarok, függőfolyosók, teraszok, balkonok, ablakok, lapos tetők, garázstetők, de akár a közparkok elhanyagolt földterületei is.


Elképesztő mennyiségű növényt termeszthetünk nagyon kis helyen is. Hihetetlen mennyiségű muskátli terem a városi balkonládákban, és bár színesek, hasznot sem hoznak, mégis ugyanannyi gondoskodást igényelnek, mintha paradicsomot vagy fűszernövényeket ültetnénk a helyükre. Mindez csak szemlélet kérdése.
 

Forrás: Rosta Gábor: A városi tanya – Szemléletváltás a válság idején – Önellátás, takarékosság, környezettudatosság  című könyve alapján (Leviter Kiadó Kft., 2009)