Bazsalikom, a fűszerek királya

A bazsalikom eredete, előfordulása

A bazsalikom (Ocimum basilicum L.) Északnyugat-Indiából származik, neve a görög basileus szóból ered, mely királyt jelent. A történelemben évezredek óta, szinte minden kultúrában jelen van, életről, halálról, szerelemről szóló történetek, legendák, mondák szereplője. Az ókori Görögországban és Egyiptomban a növényeket sírokra ültették, a bazsalikom virágokat a sírokra szórták.


Termeszteni Indiában kezdték legelőször, ahol szent növénynek tekintették. Az ókori rómaiaknál a gyógynövénykultúrában volt jelen, ahol mérgezésekre és vizelethajtóként hasznosították. Európa mediterrán országaiban már több mint négyezer éve termesztik, Nyugat-Európában a XVI. században, a fűszerkereskedők által vált ismertté. Magyarországon Kalocsától délre és Tolna megyében termesztik.

A bazsalikom sajátosságai

A bazsalikom őshonos területein többéves félcserje, ezeken a területeken elsősorban magas illóolaj tartalma miatt termesztik. Hazánkban egyéves növény. Karószerű, elágazó gyökere 10-15 cm hosszú. A szár 50-80 cm magasra nő, felálló, egyenes, a szár tövénél elágazó, keresztmetszete a Lamiaceae családra jellemző négyzetes vagy kerek.

A keresztben átellenesen elhelyezkedő, fényes felületű levelek mérete és alakja nagyon változatos, fajtára jellemző. Levélszín szerint megkülönböztetünk zöld és bíborvörös levelű fajtákat. Legkisebb levelű fajta a görög bazsalikom (Ocimum basilicum var. minimum), legnagyobb levélmérettel a mediterrán bazsalikomok ('Genovese' és 'Large Leaf') rendelkeznek. Különleges levelű fajta a fodros bazsalikom ('Ruffles'), csúcsosabb levélvégűek az ázsiai fajták ('Thai Queen').


Virágzata 17-18 álörvből összetett, laza álfüzér, színe a fehértől kezdve, a rózsaszínen keresztül, a bíborszínűig előfordul. Az alulról felfelé nyíló virágzat alsó részein gyakran már érett magvak találhatók. Makkocska termése világosbarna vagy sötétbarna, tojásdad alakú.

A bazsalikom magas illóolaj-tartalmú fűszernövény, melynek köszönhetően erősen aromás, illatos. Illóolaj tartalma fajtánként eltérő, mennyisége a föld feletti hajtásokban nagyjából 0,5-1,5 %. Illóolajának legfőbb komponensei a cineol, a citral, az eugenol, a kavikol, a kámfor, a linalool és a metilkavikol.

A fűszerkereskedelem két fő típust különböztet meg az illóolaj összetétele szerint. Az egyik, a hazánkban is termesztett európai bazsalikom, melyre a magas linalool és metilkavikol tartalom jellemző. A másik típus a magas kámfor és metilkavikol mennyiségéről ismert afrikai bazsalikom. Több különleges aromájú fajta is ismert, ilyen például a jellegzetesen citromos illatú citrom bazsalikom (Ocimum basilikum var. citriodorum), de léteznek lime, fahéj, kámfor és ánizs illatú fajták is.

Környezeti igény, termesztés

A bazsalikom meleg-, nedvesség- és fénykedvelő, a tenyészidőszakában előforduló lehűléseket, fagyokat rosszul viseli. Magjának csírázásához a 18-20 °C körüli hőmérséklet az optimális. A magok 10-14 nap után kelnek ki. Termesztésére a gyorsan melegedő, középkötött, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajok a legalkalmasabbak. Előveteményre nem különösebben igényes, de legjobb előveteményei a kapásnövények. Fontos, hogy az ültetendő talaj ne legyen évelő gyomokkal fertőzött.