Az ibolya mint gyógynövény

Ibolyákkal bizonyította hűséges, kitartó szerelmét egy francia nemes, aki 30 éven át naponta küldetett csokrot saját kertészetéből Mademoiselle Clairon színésznőnek, hogy az mindennap ebből készíthesse el esti nyugtatóteáját. Szaponin tartalma miatt nem csak nyugtató hatású főzet készíthető az ibolyából, hiszen a szaponin köptető, nyákoldó hatása elsősorban felső-légúti megbetegedéseknél (légcső és hörghurut idült eseteiben, erős köhögés stb.) hasznos.

Pakisztánban egy etnofarmakológiai küldöttség a vadontermő növények tanulmányozása közben azt is kiderítette, hogy az ibolya lázcsillapító hatása az aszpirinéhez igen hasonló. Indiában pedig az ibolya a mandulagyulladás hagyományos gyógyszere.

Csecsemők tüdőhörgőcskéinek gyulladására (bronchiolitis) a következő receptet javasolják a hozzáértők: mezei kakukkfű, fekete bodza, pipacs és ibolya virágainak egyenlő arányú keverékéből egy csipetet forrázzunk le egy csésze vízzel, és hagyjuk tíz percig ázni. Ebből naponta 3-4 csészényit adjunk a beteg babának a láz és köhögés csillapítására.

Köptető, izzasztó és vértisztító hatásán túl jelentős álmatlanság és epilepszia elleni teakeverékekben is szerepel, míg Jost Péter ezt írja Növények és Gaz című kézikönyvében: „Leveleivel és virágaival a rákot kezdik gyógyítani. Régen a márciusi ibolya virágának, levelének főzetét nyavalyatörésnél, mellfájásnál, köhögésnél, lábnál mézzel keverve, sikerrel használták. Megjegyzem, hogy a szagos ibolya virágát forró vízzel leöntjük; fölforralni nem szabad. Külsőleg a nyers leveleket és a friss virágokat, ráksebekre kötözik. A háromszínű ibolya (Viola tricolor) a kék ibolyával azonos hatású; a sárga ibolyát (Caltha palustris [a mocsári gólyahír – szerk.]) a lépdaganat ellen isszák. A levelek a méh csípést gyógyítják.”

Az ibolya alkalmazása külsőleg

Az ibolyát külsőleg alkalmazva bőrnedvesítő hatása miatt kirepedezett bőr gyógyítására kiválóan alkalmas, mivel gazdag A és C vitaminokban és bizonyos antioxidánsokat is tartalmaz (éppen ezért lehet alapja hidratáló krémeknek). Homlokra kötött leveleivel az ibolyával a migrén is megelőzhető egyesek szerint, amit megerősítenek Plinius, egy ókori természettudós feljegyzései is.

Bár eddig semmilyen káros hatását nem mutatták ki, vigyázni kell, mert erős szer. Gyökeréből enyhe hashajtó készül, túlzott fogyasztása hányást is okozhat. Szaponin- és metil-szalicilát-tartalma miatt pedig nem javasolt túlzott külső alkalmazása sem. A szaponin ugyanis a vérbe jutva mérgező, a metil-szalicilát pedig veseelégtelenség esetén nem tud elég gyorsan ürülni a szervezetből, így túlzott bevitele szintén mérgezést okozhat.
 

Ibolya a konyhakertben

Ha a legényfogó fánkba nem is sütjük bele, attól még dekorációként számos édesség része lehet ez a kedves kis virág. Ezek közül a legérdekesebbek a következők: készíthetünk például ibolyaszirupot a virág esszenciájából – ez egy francia találmány, de ugyanezt a szirupot felhasználják Amerikában ibolyás teasütemény és mályvacukor készítésére.
Az ibolyát sütemények, pudingok, jégkrémek, saláták díszítésére, illatosításra használhatjuk. A lehetőségek korlátlanok. A legötletesebb megoldások között találjuk a jégkockába vagy egy egyszerű gyümölcstorta felső zselérétegébe zárt ibolyaszirmot dekorációként, esetleg a kandírozott ibolyaszirmot, mely Sissi kedvenc desszertje volt, és ma is kapható a bécsi Demel cukrászdában.

Angliában közkedvelt édesség az ibolyakrémmel töltött étcsokoládé korong is, Franciaországban pedig az ibolyával ízesített likőr, a Creme Yvette. Nagyon fontos, hogy ha gyógykészítményekhez vagy ételekhez használjuk az ibolyát, akkor csakis a megfelelő helyről gyűjtsük be. Erre kitűnő alkalmat szolgáltatnak az országosan szervezett gyógynövénytúrák, amelyekre bárki jelentkezhet. A gyógynövénytúra a hagyományos gyógyításhoz használható növényekkel, és azok kíméletes gyűjtésével is megismerteti az érdeklődőket. A túra kényelmes, lassú séta sok-sok megállóval, bármilyen korosztálynak.

Receptek az ibolyából

Gyógytea

1 kávéskanálnyi szárított virágot forrázzunk le egy csésze vízzel, és hagyjuk tíz percig ázni. Ebből naponta 3 csészényit fogyasszunk.

Szirup

Öntsünk fél liter forrásban lévő vizet egy csésze frissen összetört virágra, majd letakarva hagyjuk 12 órán át ázni. Szűrjük és facsarjuk át egy ruhadarabon, majd adjunk hozzá 90 dkg cukrot és főzzük 1 óráig, míg szirupos nem lesz. Üvegedényben tároljuk.

Kandírozott szirom

Egy tojásfehérjét felverünk, de nem keménnyé, csak míg habosodni kezd. Egy pillanatra belemártjuk a virágot, majd jól átforgatjuk porcukorban, hogy a cukor teljesen beborítsa. Egyenként tálcára tesszük a virágokat, és meleg helyen addig szárítjuk, amíg teljesen megszáradnak. Légkeveréses sütőben nagyon alacsony hőmérsékleten (60-70 °C) is megszáríthatjuk, de nagyon vigyázzunk, nehogy megégjen.

Ibolyakrém

1 liter tejszínből vegyünk 1 csészényit, és forraljuk fel 10 dkg cukorral és 1 csészényi friss ibolyaszirommal. 15 percig letakarva hagyjuk állni, majd szűrjük le és hűtsük ki. A maradék tejszínben keverjünk el 6 tojássárgáját kivilágosodásig, és tegyük hozzá apránként az ibolyás  tejszínt. Tűz fölött keverjük sűrűre, majd levéve keverjünk hozzá 25 g feloldott langyos zselatint és 4 tojás előzőleg keményre vert habját. Hideg vízzel kiöblített poharakba töltsük, szirmokkal díszítve tálaljuk.