A kerti tó helye és formája

A kerti tó helye

A kerti tavaknál is fontos kérdés az elhelyezés. Közel legyen-e a házhoz, esetleg egy távoli zugban vagy a kert közepén? E kérdések megválaszolásához, a tavunkhoz kötődő állatvilág szempontjait kell figyelembe venni. Mire számítsunk? Békákra, különböző madarakra, szúnyogokra, méhekre és más rovarokra?

Minden szempontot egybevetve: nyilván a kert távoli zuga a legalkalmasabb egy tó telepítésére. De ezt nem lehet kategorikusan kijelenteni, mert sok állatfaj képes megszokni az ember közvetlen közelségét, tehát ne féljünk attól, hogy a ház vagy a terasz előtt alakítsuk ki tavunkat. Így kicsit emberközpontúvá válik mind formájában, mind anyagaiban, ugyanakkor mindennap közel lehetünk a természethez.

A kert távoli zuga is lehet rossz megoldás, ha azt gyakran zavarjuk meg jelenlétünkkel. A háztól távol eső tavat semmiképpen sem célszerű utakkal körbevenni, elégedjünk meg egy keskeny ösvénnyel, „bekötő úttal”. A kert közepébe helyezni a tavat talán attraktív, de a tó állatvilága szempontjából mindenképpen a legszerencsétlenebb megoldás.

A tó elhelyezésénél gondolnunk kell a meglévő vagy a később telepítendő fákra is. A fák – mint lombhullatók – negatívan hatnak a tó életére. Árnyékolókként kettős a megítélésük. Amennyiben úgy sikerül tavunkat és egy fát összetájolni, hogy a fa a nyári déli órákban árnyékolja a tavat, védve a vizet az erős felmelegedéstől, akkor a fát pozitívan kell értékelni. Ugyanakkor tavunk élővilágának nélkülözhetetlen létszükséglete a fény, a túlzott árnyékolás tehát nem kívánatos.

Mivel a nyári felforrósodás a tó megfelelő mélységével, illetve a részárnyékot adó növények telepítésével is meggátolható, mindent összevetve szerencsésebb, ha a tavunk közelében nincs fa.

A kerti tó formája

A tavak lehetséges formájára semmiféle előírás nincs, a szögletes alaprajzok kivételével bármilyen alak javasolható. A megfelelő – 1 m körüli – mélység miatt a hosszúkás alakok esetében sem lehet a tó 1,5-2 méternél keskenyebb. Különleges formák (mint például a T vagy a Z alak) csak nagyobb méreteknél, 40-50 m2 felett jöhetnek szóba. Ekkora méretnél már félsziget kialakításán is lehet gondolkodni. Gyermekkori olvasmányaik kalandjait idéző szigetet 100 m2-nél kisebb tóba nem szabad tervezni.

A kerti tó anyaga

Az eddigiek alapján eldönthető a tó mérete, alakja és helye, valamint a megvalósítás ideje is. Igen ám, de miből és hogyan? A lehetséges megoldások:
- vízzáró agyagbéleléssel,
- vízzáró betonszerkezettel,
- helyszíni üvegszálas poliészter bevonattal,
- kész műanyag formával,
- fóliával.

Az agyagot, mint vízzáró anyagot nagy mérnöki műtárgyaknál (elsősorban gátaknál, de mesterséges tavaknál is) alkalmazzák. 20-30 cm-nyi megfelelő minőségű agyag biztosíthatja csak a kívánt vízzáróságot. Alkalmazása kis, házi kivitelezésű tavaknál ritkán jön szóba, ugyanis sajnos sérülékeny is, a gyökerek átnőhetik, és így a vízzáróság megszűnhet.

Magyarországon talán még ma is a leggyakoribb tóépítési megoldás a betonozás, ami rengeteg szakmunkát igényel. A betonmedence megfelelő vasalással és vízzáró bevonattal ellátva lehet tartós. Emiatt a tavakat általában függőleges fallal építik, ami a tó lehetséges növény- és állatvilágának nem kedvez. A függőleges fal a fagy miatt is hátrányos, ezért meg kell védeni a jég károsító nyomásától.

A helyszíni üvegszálas poliészterbevonat inkább csak elméleti megoldás, kevesen próbálkoznak vele. Fázisai: a gödör kialakítása, homokaljzat, üvegszálpaplan leterítése, poliésztergyanta felhordása, újabb réteg paplan, majd újra gyanta. Ez a technológia meglehetősen egészségkárosító és nem is túl olcsó.

A kész műanyag formákat egy darabban, üzemben készítik, anyaga üvegszálas poliészter vagy polietilén. Ebből már következik is alkalmazásuk egyik fő korlátja, a méret. A szállítási problémák miatt e tavak 6-7 m2-nél nem nagyobbak, mélységük sem éri el a kívánatosnak tartott 1 métert, legmélyebb részükön többnyire 50-80 cm-esek. A kialakított lépcsők eleve meghatározzák a növények kiültetését, kevesebb lehetőséget adva az egyéni elképzeléseknek. Kisebb szökőkutak tározómedencéjeként azonban célszerűen használhatók. A kész, műanyag tavak beépítése némi szakértelmet kíván. Elengedhetetlen a pontos szintezés, majd a medence precíz elhelyezése és a föld visszatöltése után a teraszok megfelelő aládolgozása. Ennek mellőzése előbb-utóbb a medence megbillenéséhez vezethet.

A jövő kétségtelenül a fóliázásé. Rendkívül egyszerű, és ily módon olcsó kialakítást tesz lehetővé a legváltozatosabb formák esetében is. A mai gyártási technológia mellett a minőség évtizedekre garantált, legalábbis, ami a speciálisan erre a célra gyártott fóliákat illeti. Ezek ugyan drágábbak, mint a „névtelen” – sokszor „egynyári” társaik, de legalább biztosak lehetünk bennük. A fóliák PVC, polietilén, illetve kaucsuk alapanyagból készülhetnek.
A mai előírások szerinti PVC receptúrák alapkövetelménye, hogy nem tartalmazhatnak mérgező nehézfémeket, különösen nem kadmiumot. A PVC anyagú kerti tó fóliák minősítésében – a kadmium-mentességre utalás mellett – gyakran olvasható a „regeneratfrei” jelző is. Ez azt jelenti, hogy a fólia nem újra feldolgozott (recycling) alapanyagból készült, ugyanis a föld alá fektetett, több évtizedes élettartamú fólia nem készülhet bizonytalan öszszetételű alapanyagból. Fontos, hogy a fólia vásárlása előtt megbizonyosodjunk a kadmium- és újrafeldolgozottság mentességről, a garancia időtartamáról, amely legalább 10 év kell, legyen, valamint hidegtűrő (-25 °C-ot kibíró) képességéről és UV-stabilitásáról.

A kerti tó fóliák

A kerti tó fóliákat általában három vastagságban (0,5, 0,8, 1,0 mm) gyártják. A 0,5 mm-es kivitel a keskeny patakokhoz javasolt, átlagos méretű tavakhoz általában a 0,8 mm-es méret használatos, míg nagy létesítményekhez az 1,0 mm-es.

A fólia tekercsszélessége is fontos lehet. Általában 4-6-8 m szélességűek kaphatók. Az egyedi méretre konfekcionálás megrendelhető a szakkereskedőknél, ez – PVC anyagú fólia esetén – forrólevegős fóliahegesztéssel, illetve ragasztással is megvalósítható. Mivel a fólia ára több mint ezer forint négyzetméterenként, ezért pontosan kell a fólia szükséges méretét kiszámítani.

Elsősorban a rendelkezésre álló fóliatekercs szélessége az irányadó. A mederfenék méreteit úgy kell megállapítani, hogy az a tekercsből keresztben vagy hosszában kiszabható legyen. A lépcsők száma, nagysága meghatározó tényező. A visszahajtáshoz 2x30 cm-es anyagtöbblet szükséges. A meder másik mérete utólag is módosítható, mert elegendő leszabni a fóliát a földmunkák elkészülte után is.