Sziklakerti növények kiválasztása

A sziklakert megfelelő helye a kertben

Ahhoz, hogy a sziklakert képe szívünk szerint alakuljon, az alap dolgokra kell nagy hangsúlyt fektetni: a megfelelő hely kiválasztása az első számú szempont.

Csak napos, nyílt helyre tervezzünk sziklakertet, oda, ahol nincs a közelben nagyobb fa vagy bokor, mert azok lehulló levelei folyton összerondítanák a sziklakertet. Egyébként is kevés olyan növény akad, amit sziklakertbe lehet ültetni és szereti az árnyékot, márpedig a tőszomszédságban lévő nagyobb növény mindenképpen árnyékot vetne.

Kertünk adottságai

A sziklakert akkor fog szép képet adni, ha a növények párolgása nincs túlzottan felgyorsulva, mivel akkor kiszáradnának, ezért ne tervezzünk sziklakertet nagyon szeles helyre. Az átlagosan szeles hely nem gond, a szélátfúvásos helyeken azonban a szél maga felkapja a növényekből kipárolgó nedvességet, azonnal elszállítja onnan, és ezáltal felgyorsítja a további kipárolgást. Ezt pedig kevés sziklakerti növény viseli el. Ha mégis ilyen helyre telepítjük, akkor feltétlenül gondoskodjunk a többlet víz kijuttatásáról öntözéssel.

Meggátolhatja a kert jó állapotban való megőrzését, ha túlzottan nedves, vagyis pangó vízű területekre építjük, illetve olyan talajra, amely nem vezeti el megfelelően a vizet. Ha a kert adottsága folytán eleve nagyon kötött a talaj, akkor dréncsövezéssel biztosítsuk a többlet csapadék, illetve pangó víz elvezetését valahová máshová.

A szép formák vagy kép kialakításához nem árt, ha láttunk már természetes sziklakertet. Lehetőség szerint figyeljünk meg minél többet, amihez nem kell messzire menni. Magyarországon is van elegendő sziklás oldal, kisebb hegység, ahol számtalan sziklakertet megnézhetünk, így saját sziklakertünk képét a nekünk tetsző módon formálhatjuk.

A sziklakertekbe ültetett növények

A világ minden tájáról származó összetevőkkel találkozhatunk a kertészetekben, de azért nem érdemes a túlzottan eltérő igényűeket egymással vegyíteni egy kertben. Például mediterrán nap- és hőségszerető sziklakerti növények együtt havasi cserjékkel egy kertben nem túl jó ötlet, hacsak nem egy viszonylag nagyobb méretű sziklakertről van szó, ahol külön meghatározható a sziklakert árnyékosabb-naposabb, észak-déli, kelet-nyugati oldala, és külön ültethető mindegyik rész egymástól függetlenül.

A lényeg, hogy azért lehetőleg egymáshoz közeli helyekre hasonló víz-, fény- és tápanyagigényű növényeket tegyünk. Annyit biztosan kijelenthetünk, hogy a kertészetekben bőven van választék, hiszen csak a hazai piacon több ezer faj található és vásárolható meg. Alapvetően két vagy inkább három águk van: a terülők, amelyek vízszintesen terjeszkednek, a bokros formájúak és az oszloposak. Ültessünk lehetőleg mindháromból vegyesen, így lesz a legszebb a sziklakert.
 

Az oszloposan növekedő sziklakerti növények

Oszloposnak leginkább örökzöld fenyőfélék alkalmasak, és ezek használatosak legnagyobb részben. Ebből néhány meghatározóbb, de lassan növő példány (ilyenek a borókák) elegendő, lehetőleg alacsonyabb helyre téve. Azért tegyük alacsonyabbra, hogy amikorra megnő, ne csúcsosodjon jóval a kert általános magassági szintje fölé, mert akkor nagyon elütne a többitől.

A bokrosodó sziklakerti növények

A bokrosodó sziklakerti növények viszonylag gömbölyded alakúak, ezekből lehetnek kisebb vagy nagyobb méretűek is.

A talajtakaró sziklakerti növények

Végül a terebélyesedő, talajtakaró fajták ajánlhatók, amelyek ki fogják tölteni a kis zeg-zugokat, réseket. De vigyázzunk, mert a talajtakarók között vannak nagyon gyorsan és agresszíven növekvők is. Ezeket lehetőleg mértékkel ültessük, és gyakran vágjuk vissza, mert egyébként képesek átvenni az uralmat a sziklakert felett, és elnyomni a többi növényt, majd idővel akár uralkodóvá válni, és akkor már nem lesz változatos a sziklakert többé.

Sziklakerti évelők

Ha színes, változatos alkotást szeretnénk létrehozni, a sziklakerti évelők azok, amelyek megadják nekünk ezt az élményt. Kiválasztásuk és beültetésük során azonban sok szempontot figyelembe kell vennünk. A kiválasztással kapcsolatban nincs túl sok lényeges kérdés, legfeljebb annyi, hogy ne össze-vissza mindenféle évelőt válogassunk, hanem itt is a kertépítés alapszabálya szerint. A különböző levélzetű, színű és formájú növények erősítik egymás szépségét és látványát, ezért érdemes a hasonlókat egymástól kicsit távolabb, illetve nem közvetlenül egymás közelébe ültetni.

Jó hatást kelt, ha némelyik – de nem minden egyes – fajtából több példány is van, amelyek ismétlődő jelleggel felbukkannak a sziklakertben. Ahhoz, hogy mindez ízlésesen nézzen ki, szükséges ismernünk a különféle típusokat, melyik mekkorára és hogyan fejlődik ki. Jó, ha a hónunk alá csapunk egy rajzot a sziklakert előzetes elrendezéséről, hogy mi hogyan képzeljük el, majd ezzel a rajzzal felkeresünk egy megfelelően képzett kertészetet, ahol szaktanácsot lehet kérni a sziklakerti évelők összeválogatásával kapcsolatban.

Az ültetésnél a legfontosabb, hogy hagyjunk elegendő helyet a növények gyökerének. Legyen a kövek között bőven föld, ahová a gyökérzet terjeszkedhet. A növények lombjára is gondoljunk, azaz beültetéskor ne várjuk, hogy azonnal úgy nézzen ki, mint egy több éve beállt sziklakert. Bőséggel hagyjunk helyet arra, hogy az évelők idővel kitöltsék a szabad felületeket, egyszóval ne legyünk türelmetlenek, sziklakerti évelőink meg fogják adni a várva várt színes és változatos képet, amire méltán lehetünk büszkék.

Sziklakerti örökzöldek

A legelső tudnivaló a sziklakert és az örökzöldek kapcsolatáról, hogy természetszerűleg ritkán fordulnak elő örökzöld növények sziklaoldalak hasadékaiban vagy a kövek között kinőve. Ettől függetlenül kétségtelen, hogy kifejezetten jól mutatnak, ha így ültetjük őket, de annak érdekében, hogy később se érjen csalódás minket, nem árt, ha megértünk ezt-azt a témát illetően.

A legtöbb hazai örökzöld (leginkább a közkedvelt tűlevelűek, mint a fenyők, tuják, borókák, ciprusok és hamisciprusok) közepes méretűre vagy elég nagyra növő fajta, ezért nem javasolt ezeket sziklakertbe ültetni őket. Gondoljunk csak bele, nagy korukban hogy festenének a helyükön! Teljesen és totálisan kiütnék a többi növényt a képből, és önmagukban elfoglalnák közel az egész területet, aminek nem sok értelme lenne. Ehelyett inkább sövénynek vagy szoliternek használjuk őket a kert más részein. Ha már meghatározó formának szeretnénk néhány sziklakerti örökzöldet, akkor csak törpe fajtákat ültessünk, és ne túl sokat. Kaphatók nagyon dekoratív hamisciprusok, tuják és borókák erre a célra: gömb, oszlopos, csepp formájú vagy egészen extrém kinézetű egyedek is (ezek mutatnak a legjobban).

A kiválasztáshoz feltétlenül előre ismerni kell a használt kövek fajtáját, hogy milyen színűek, anyagúak és kémhatásúak lesznek, valamint a kertünkben lévő talajt is. A legtöbb helyen lúgosabb a talaj és eléggé kötött, agyagos. Ehhez nem lehet akármilyen növényt választani, mert a hamisciprusok savas és laza állagú, jó vízelvezetésű talajt szeretnek, és másban nem fejlődnek jól, hanem megcsúnyulnak és tönkre is mehetnek. Persze az ültetéshez valószínűleg amúgy is jó minőségű termőföldet hozatunk, de a talaj előbb-utóbb átveszi a kertben lévő adottságokat, így igazodnunk kell hozzá. A köveknek szintén lehet kémhatása, és ez befolyásolni fogja a növényeink életét, tehát a színválasztás mellett erre is gondolnunk kell.

Vegyük figyelembe azt is, hogy még a kisebb méretű örökzöldeknek is általában nagyobb lesz a gyökérzete, mint amekkorára az évelőké nő, ezért több helyre, több vízre lehet szükségük, úgyhogy ültessük eszerint őket. Összességében azt lehet mondani, hogy nincs szükség túl nagy mennyiségre belőlük, de hasznos, ha ismerjük a kiválasztáshoz szükséges alapelveket, így nem foghatunk nagyon mellé. Egy-egy oszlopos, tömzsibb és különleges sziklakerti örökzöld igazán jó alap lehet, és csodásan széppé tudja varázsolni kertünket.