Függöny trükkök

Kísérletek függönnyel

A függönynek vagy a padlóig, vagy a párkányig kell érnie, különben nem érvényesülnek az ablak arányai. Ez alól csak a vitrázsfüggöny kivétel, melyet az ablak közepe táját feszítenek fel egy sínre vagy rúdra. Azok a hosszú függönyök, melyek drámai redőzéssel a padlóra omlanak különösen mutatósak.


Ha az ablak túl széles, földig érő függönnyel karcsúsíthatjuk, de érdemes azt is kipróbálni, hogy a sínt, vagy karnist csak a keretig futtatjuk. Ekkor a széthúzott függönyszárnyak takarják az üveg egy részét. A keskeny ablakhoz párkányig érő függöny illik, de optikailag az is segít, ha a sín túlnyúlik az ablakkereten. A karnisdrapéria a függöny felső széle és a sín közé kerül, rendszerint redőzött formában. Ki lehet próbálni, hogy a redők ívelt vonalban ereszkedjenek a függöny fölé. Klasszikus stílusú lakásokban különösen jól mutat ez a díszítőelem.

Függönykarnisok, sínek

Választhatunk az ablak fölé, mennyezetre szerelhető sínt, ilyenkor jóformán semmi sem látszik a sínből, így a függöny teljes szépségében érvényesül. Ugyancsak kevésbé feltűnőek az alumíniumból vagy erős műanyagból készült sínek. Ezek mindegyike modern lakásokba valók. A sínnek túl kell nyúlnia az ablakkereten, hogy a függönyt elhúzva a fény a szobába jusson. Ha a függöny anyaga nagyon vastag, kétoldalt akár 60-60 cm-re is szükség lehet.

Számoljunk a függöny súlyával is! Ha az ablak a mennyezetig vagy a padlóig ér, netán a függöny nagyon nehéz anyagból készült, a sínt mindenképpen a mennyezethez kell rögzíteni. Ez ugyanis erősebb, mint a falon futó sín. A függöny felszerelése előtt feltétlenül győződjünk meg arról, hogy a sín megfelelően van-e rögzítve.


Ha az ablakunk formája eltér a szokványostól, vagy egy ívelt beugróban található, akkor is érdemes hajlítható anyagú sín mellet döntenünk, mert ezt könnyen a kívánt alakúra formálhatjuk.

Lehet azonban maga a karnis is egyfajta dísz, ami a függönyt egészíti ki. Készülhet fából, faragással, vagy befestve, esetleg boríthatjuk kelmével. A borító kelme nem feltétlenül kell, hogy a függöny anyagából készüljön, lehet ez egy színben vagy anyagában harmonizáló textília is. Ily módon nagyszerű látványt komponálhatunk az ablak köré.

Vannak rézből készült tradicionális megjelenésű karnisok, de készíttethetünk kovácsoltvasból egyedi karnist is.

A függöny redőzése, akasztása

A függönyanyag fonákjának fölső szélére varrt szegőszalagon múlik, hogy milyen méretű és alakú redők keletkeznek az anyagon. A redőzést egyébként ügyes kezűek maguk is elvégezhetik. A legkedveltebb a csippentős és a ceruzaberakás. A csippentős berakás szakaszosan ismétlődő, kis redőzésű csomagokból áll és inkább a padlóig leomló, nehéz függönyökhöz való. A ceruzaberakás sűrűbb és egyenletes. Könnyű, áttetsző függönyökhöz illik. A ráncolt berakás az előző kettő kombinációja. Csak rövid, könnyű függönyökhöz ajánlott használni és karnissal, drapériával a legszebb.

A vitrázsfüggönyöket általában fülekkel akasztják fel, melyek sorozata fogazott mintává áll össze. Ha a függöny mögött radiátor van, a fülek nem állják útját a meleg levegőnek.

A függöny kikötése

Azért érdemes a függönyt oldalra fogni, mert így mutatós és több fényt enged be. Kiköthetjük egyszerű pánttal is, mely füllel kapcsolódik az ablakkeretből vagy falból kiálló kampóhoz. Használhatunk erre a célra lágyan omló anyagot, szalagcsokrot, rojtot, vastag zsinórt, egy darab selymet, bársonyt. Választhatunk az üzletekben készen kapható függönyzsinórok közül is. Készíthetünk drótból, gyöngyökből, textilvirágokból álló koszorút és átbújtathatjuk ezen a függönyt.

A redőzött függönyt a saját anyagával köthetjük oldalra, de választhatunk elütő kelmét is. Ha már van drapéria a függöny fölött, érdemes újra ezt az anyagot elővenni a kikötéshez.

Kovácsoltvas vagy rézkarnishoz szinte mindig jár elkötő, szintén rézből vagy kovácsoltvasból, melyeket a falra kell rögzíteni és ide lehet bebújtatni a függönyt.