Tapéta, a fal ruhája

Tapéta típusok

A legegyszerűbb és leggyengébb minőségű papírtapéta az egyrétegű, más néven szimplex tapéta, amelynek színoldala egyszínű vagy nyomott mintás. Ennél lényegesen jobb a kétrétegű, úgynevezett duplex tapéta, ami dombornyomással készül. Ez már tapintható felületet vagy mintát eredményez.


A profil, illetve habosított tapétán a minták térben is elkülönülnek. A duplex alappapírra kerülő felület felhabosított festékpasztákkal dombor mintásra alakítható úgy, hogy a fény- és árnyékhatástól dimenziót nyernek. Így lesz a tapéta megjelenése textúrás, mintás. E tapéták lágy, meleg hatásúak, enyhén szigetelők és vízállók.

A vinyl tapéta kétrétegű papírra készül. Ennek egy változata a selyemtapéta, amely brokát, illetve selymet utánzó nyomással készül. A vinyl tapéta mosható, dörzsálló és tartós, nagyon jó minőségű.


Ugyancsak jó minőségű és rendkívül változatos a textiltapéta. Ekkor a különböző vastagságú papírhordozókra textilszálakat ragasztanak, és ez adja a textiltapéta színét, struktúráját. Felületére utólag minta is nyomható. Ugyanígy készül a bambusztapéta: ekkor a hordozó felületre bambusz szálak, rostok kerülnek. Natúr, illetve színezett változatban kapható.
Az átfesthető tapéták azért praktikusak, mert elfedik a hajszálrepedéseket, tartós felületet biztosítanak, könnyen tisztíthatók. Ilyen például a fűrészporos tapéta, amely nagyon strapabíró vagy az üvegszálas tapéta, amely különböző mintázattal készül.

Reneszánszát éli a hetvenes évek slágerterméke a képtapéta vagyis poszter. Ez egy eredeti fénykép vagy grafika után készített, teljes falfelületet betöltő motívum, amely a tapétacsíkok pontos egymás mellé illesztésével képpé áll össze.

Bordűrök, díszcsíkok

Tapétázáskor nem kell feltétlenül egy színben gondolkodnunk, sőt, még egy mintában sem. Ha találunk két összepasszoló tapétát, válasszunk egy mindkettőhöz illő, de őket egyben elválasztó díszcsíkot. Egyszínű szobában is dekoratív lehet egy mintás bordűr. Ilyenkor a megfelelő magasságra kell csak figyelnünk.

Szabályok tapéta vásárlásához

Hiába szeretünk bele első látásra egy tapétába, nem biztos, hogy az otthoni fényviszonyokkal ugyanaz a hatás érhető el, mint a boltban. Ha tehetjük, kérjünk a kereskedésben mintát, és azzal próbáljuk ki, mielőtt nagy mennyiségben vásárolnánk. Nézzük meg, hogyan viselkedik mesterséges és természetes, illetve szűrt fényben.


Ne a tapéta után rendezzük be a szobát, hanem a tapétát igazítsuk a szoba berendezési tárgyaihoz, textiljeihez. A falaknál a szín kiválasztása az első lépés. A tapétázásnál más a helyzet, mint a festésnél, mert a minta határozza meg a tulajdonságokat. A varázslat abban rejlik, hogy a minták szabályosan és pontosan helyezkednek el függőlegesen, vízszintesen vagy akár átlósan is.

Ha ismétlődő motívumos, mintás tapétát választunk, figyeljünk a falfelület adottságaira is. A nagy mintás tapéta nagyobb falfelületen mutat jól, kis falon szűkítik a teret. Az apró minták nagy felületen nem érvényesülnek eléggé, elvesztik funkciójukat.


Az alacsony belmagasság magasabbnak tűnik függőleges csíkozással. Egyenletes fényviszonyokkal erősíthetjük ezt a hatást. Ha a mennyezetet szeretnénk lejjebb hozni, vízszintes irányú tapétát válasszunk. Ugyanezt fokozhatjuk úgy is, ha felülről világítjuk meg a szobát. Kis helyiségben a világos apró minták nagyobbnak mutatják a helyiséget. Ilyenkor viszont ne legyenek centrálisak a fények. Az erős színek és a nagy minták zsugorítják a teret. A ferde csíkozással még inkább ezt a hatást kelthetjük.

Tudtuk-e a tapétáról?

Ily módon öltöztetni falainkat nem modern találmány. A tapéta fénykorát a XVIII. században élte, ebben az időben a falak szigetelésében kapott szerepet. Ekkor olyan mintákkal és dombornyomással készültek, hogy szinte falfestménynek tűntek. Sokáig a tapéták kizárólag papírból készültek, mára azonban rengeteg lehetőség közül válogathatunk, annak megfelelően, hogy mire szeretnénk használni.